Szerintem a cimbalom az ütős és húros hangszerek erényeit ötvözi megszólalásban, de a legjobban dinamikus, improvizativ darabok érvényesültek rajta. Legjobban nekem a Quintet számai tetszettek, kicsit korai Makámosnak rémlettek – habár tudom, a kettőnek stilusban sincs igazán köze egymáshoz, de ugyanaz az egzotikus hangszerekkel elkövetett elszállós, elvont, kicsit improvizativ zene….
Lukács Miklósról és a cimbalomról egyébként nemrég készült egy doksifilm Cymbalom Legacy – The Soundscape of Miklós Lukács címmel, amelyet nagyon figyelemreméltónak tartok, a megvalósitásai miatt, habár én is csak részleteket láttam belőle.
Mindenesetre nagyon hangulatos volt a koncert, a bársonyos meleg nézőtéren elvarázsolódni a zenétől, miközben tudatában van az ember. h. kint puhán kavarog a hóesés….
