Dal és tabla
2010 november 18. | Szerző: kisbeo |
Múlt szombaton voltunk a Tóth Evelin-Szalai Péter duó koncertjén a Fonóban.
Elég improzivativ, amolyan “live act” koncert. Sok minden ott születik a szemünk láttára, fülünk hallatára…
De a zenéről beszélni kicsit olyan, mint táncolni az épitészetről…szinte lehetetlen. Ezt is nehéz leirni, úgyhogy én főleg a muris/vicces voltát emelném ki. Maguk az előadók is vittek bele poénokat, de magában a zenében is voltak poénok…pl. igen izgi volt, amikor a Péter saját magát kisérte 🙂 az elektronikusan rögzitett tablaszólójára azon a fura kisszekrény/sámli keresztezésen a cajon-on játszott rá. Ez sztem dög nehéz lehet…(tök más zenei rendszer az egyik és a másik is – de ari volt a cajon-t tablásan ütötte, nem úgy ahogy eredetileg szokták:))) Az aquaphone is igen érdekes hangszer volt, zúgott benne a viz és csilingeltek a rézcsövek. Evelinnek számomra kicsit idegen, fátyolosan mély hangja van (bár állitólag ez a kuriózum benne)- én a tisztább hangokat jobban kedvelem. Ő is játszott még harmoniumon és sansa-n.
Elég improzivativ, amolyan “live act” koncert. Sok minden ott születik a szemünk láttára, fülünk hallatára…
De a zenéről beszélni kicsit olyan, mint táncolni az épitészetről…szinte lehetetlen. Ezt is nehéz leirni, úgyhogy én főleg a muris/vicces voltát emelném ki. Maguk az előadók is vittek bele poénokat, de magában a zenében is voltak poénok…pl. igen izgi volt, amikor a Péter saját magát kisérte 🙂 az elektronikusan rögzitett tablaszólójára azon a fura kisszekrény/sámli keresztezésen a cajon-on játszott rá. Ez sztem dög nehéz lehet…(tök más zenei rendszer az egyik és a másik is – de ari volt a cajon-t tablásan ütötte, nem úgy ahogy eredetileg szokták:))) Az aquaphone is igen érdekes hangszer volt, zúgott benne a viz és csilingeltek a rézcsövek. Evelinnek számomra kicsit idegen, fátyolosan mély hangja van (bár állitólag ez a kuriózum benne)- én a tisztább hangokat jobban kedvelem. Ő is játszott még harmoniumon és sansa-n.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: